A kárókatonának is nevezett madár előszeretettel dézsmálja főleg a tógazdasági, de a balatoni halakat is, leginkább a süllő és a garda van veszélyben.

– Az elmúlt tíz évben folyamatosan nő a számuk, Balatonőszödnél, a volt kormányüdülőnél például komoly kormorán-pihenőhelyet figyeltünk meg – tájékoztatott Havranek Mihály, a zrt. halőrzési és vagyonvédelmi vezetője. – Márpedig oda nagyon közel a balatonlellei tógazdaságunk. Balatoni költőhelyeik egyébként zömében védett területen vannak.

Elsősorban télre akkora csapatokban érkeznek a Balatonhoz (több ezer madár is lehet egy-egy rajban) hogy a hajóradarok
már szigetnek érzékelik őket. Leginkább riasztással tud védekezni a nonprofit zrt., ám mindkét tógazdaságban évi kétszáz-kétszáz példányra kaptak kilövési engedélyt is. – Riogatjuk őket, de nem nagyon félnek – tette hozzá Füstös Gábor vezérigazgató. – A hetvenes években egész Európában kevesebb kormoránpár fészkelt és költött, mint amennyi ma hazánkban előfordul. Szívós, nagy röpképességű madár, kiváló a szeme, jól halászik és jól alkalmazkodik, ezért mindig új és új harcmodor szükséges vele szemben. Társaságunk engedélyt kért a Balaton-felvidéki Nemzeti Parktól a Balaton-parton telelni próbáló állomány gyérítésére is; az engedély kiadása folyamatban van. A téli időszakban, december és február között szeretnénk a kilövéses módszert alkalmazni.
A vezérigazgató szerint európai kormoránstratégiára volna szükség (tartottak már konferenciát a témában Lengyelországban és Csehországban is), hiszen az egész kontinens akvakultúráját sújtja a probléma. – Az ötven-hatvan dekás hal már nem fér a csőrükbe, ezért is igyekszünk ennél nagyobb méretű kétnyaras pontyokat a Balatonba telepíteni, a tógazdaságoknál azonban addig is védeni kell a halat, míg ezt a méretet el nem éri – így Füstös.

Érdekesség, hogy miközben a balatoni halászok éppen a kilövési engedélyre várnak, Kínában kormoránnal halásznak, s ez a módszer ott több mint ezer évre tekint vissza. Csalival ejtik fogságba a madarakat, majd kiképzik őket a halászok, hogy nekik dolgozzanak.

A Balatonnál a kormoráncsapatokon kívül a rapsicok is dézsmálják a halat, Havranek Mihály úgy összegezte az évet, hogy különösen a tavaszi nagy halmozgás idején füleltek le sokat a zrt. halőrei. Idén eddig 207 feljelentést tettek törvénysértés miatt, orvhalászaton 26 személyt értek tetten, s 5500 méternyi rapsichálót szedtek fel. Július óta egyébként önálló bűncselekménynek számít az orvhalászat és két évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. A halőrök pedig kényszerítő eszközöket is használhatnak: könnygázszóró palackot, rendőrbotot.

Tíz százalékkal több ponty

Az eredeti tervekhez képest tíz százalékkal több két-és háromnyaras pontyot, összesen 330 tonnát telepít a Balatonba a nonprofit zrt. (hiszen, ahogyan Füstös Gábor fogalmazott, a magyar horgász pontyhorgász), ha az idő engedi, december közepéig be is fejezik ezt. A déli parton Zamárdinál, Siófoknál, Balatonföldvárnál és Balatonszemesenél juttatták eddig a pontyokat a tóba. De balin, sügér, harcsa, csuka, süllő, sügér és compó is kerül(t) a vízbe.

Angolnából jött a pluszbevétel

Amikor az év első felében engedték a Balaton vizét a Sió-zsilipen, a zrt. kihelyezte az angolnacsapdát, a fogásból pedig többletbevétele származott. Ennek köszönhető a többlettelepítés és az is, hogy nem emelik a jövő évi horgászengedélyek árát. De jut belőle a társaság siófoki központjánál található halbolt felújítására is: a jövő év elején derül ki, hogy pályázatuk sikeres lesz-e. Ha igen, húszmilliót kaphatnak, s hatvanmilliónyi saját erővel egészítik ki a korszerűsítés költségét.