Ahogyan tavaly áprilisban megírtuk, a Somogy Megyei Főügyészség határozata szerint annak ellenére építettek föl apartmanházakat a jelenlegi zamárdi kishajókikötővel határos területre, hogy ott „kereskedelmi szálláshelyre sem az építési törvény, sem a zamárdi vízpartrehabilitációs terv, sem a balatoni vízpartrehabilitációs szabályozás alapján nem lehetett volna építési engedélyt adni”. Ám „mivel az engedélyek jogerőre emelkedésétől számított egy év eltelt, e döntésekkel szemben az ügyészi fellépést a törvény kizárta.”

A Seuso lakópark azóta is „él és virul”, felépítésére még 2008-2009-ben kapott engedélyt az eredetileg vitorláskikötőépítés szándékával előálló befektető egyik cége. Csákovics Gyula zamárdi polgármester áprilisban azt mondta: „Sajnálatos, hogy az előző hivatalvezetés és az építési hatóság nem akadályozta meg ezt a beruházást. Büntetőügy is folyamatban van, annak ellenére csak a korábbi, azóta elbocsátott műszaki ügyintéző ellen, hogy a korábbi, ugyancsak felmentett jegyzőt is többször beidézték a hatóságok az ügyben.”

A büntetőeljárás azonban nem igazolta a hivatali ügyintéző vétkességét, mondván: közérdeksérelem, közvagyon-károsítás nem történt. – Nem értünk egyet ezzel, ezt jeleztük is, de többet nem tudunk tenni, pontot kívánunk inkább tenni az ügy végére – reagált most a zamárdi városvezető.
A lakóparképítést firtató Zamárdi Baráti Körnek egyébként az a véleménye, hogy „jelentős kár érte a települést, mivel félig elveszett Zamárdi egyetlen olyan parti ingatlana, ahová közösségi és sport célú létesítményeket lehetett volna építeni, növelve a város vonzerejét.” A polgármester szerint azonban ez nem állja meg a helyét, hiszen a lakópark révén építményadó- és kúrtaxabevétele is van Zamárdinak a területből. – A kikötőügy végére is rövidesen pontot szeretnénk tenni, hiszen az volt a kiindulási pont – így Csákovics. – Tiszta lapot szeretnénk, a befektetőtől végleg elköszönve, mert az bizonyos, hogy az eredetileg tervezett nagy kikötő sohasem fog megépülni a jelenlegi kishajókikötőnk helyén. Amikor utoljára a környezetvédelmi hatóság elutasító határozatot hozott, azt már a befektető sem fellebbezte meg, így azok a tervek „oda is vesztek”. Fejlesztésre szükség van, ebben egyetértenek az érintettek, de csak kisebb létesítmény képzelhető ott el, olyan, amelyik a helyi civil szervezeteknek és a helyi vitorlás társadalomnak is megfelel.

Seuso, Szántódtól Balatonföldvárig

A fővárosi székhelyű Seuso Investment Kft. nevét nem csak Zamárdiban ismerték meg: 2006-ban a Hunguest Hotels Rt. adta el szántódi szállodáját a társaságnak, mely a kéthektáros területet kiparcellázva értékesítette lakópark céljából. Balatonföldváron 2008-ban ötcsillagos szálloda építése céljából vásárolta meg a városközepi kertmozit a kft. hatvanmillió forintért. Ezzel együtt azt is vállalta, hogy 34 millió forint értékben Tourinform-irodát épít Balatonföldvárnak. Végül azonban se szálloda-, se irodaépítés nem történt, az önkormányzat jogi lépéseket kezdeményezett, s a vevő cég felszámolási eljárásának keretében – ahogyan megírtuk a minap – a 3600 négyzetméteres telket visszavásárolta a város 18 millió forintért. De az ügylet előzményei is érdekesek – hívták fel a figyelmünket Balatonföldvárról arra, hogy akadt egy képviselő a szerződéskötéskor is, aki mindezt „előre látta”. Hiába szeretett volna garanciát akkor a megállapodásba, hogy a vételár 40 százaléka, a 34 millió forint is befolyjon. A 60 millió kifizetése után a város futhatott a 34 millió után, azaz az ügylet ezen olvasata szerint a 113 millióra értékelt ingatlant 60 millió forintért adta el, most kifizet 18 milliót, mellesleg pedig a mozinak már csak a hűlt helye létezik...