Közelednek a varjak a siófoki városközpont felé, más hírek szerint már ott is vannak – hallottuk a siófoki képviselő-testület ülésén. Óvodák, iskolák udvarán jelentek meg a fekete madarak, piszkot hagyva maguk után. Ha valaki eltávolítja a fészküket, azt elviszi a rendőr, hangzott el az ülésen és az is, hogy nem teljesen érthető: ha egyszer ilyen nagy számban jelen vannak a város és más települések közterületein is, akkor miért védettek? Összepiszkítják a várost, különösen kellemetlen lehet ez a közelgő turisztikai szezonban, de kénytelenek vagyunk eltűrni – mondta az egyik képviselő, a másik pedig arra emlékeztetett: bezzeg régen egyszerű volt, bizonyos időszakban jöhettek a vadászok és célzott lövéssel „rendezték le” a problémát, ám amióta védett a varjú, nem lehet már kilőni.

Ki téríti meg a több százezer forintos kárukat? – egy éve többek között siófoki és segesdi gazdák kérdezték ezt arra panaszkodva: kiették a varjak a kukoricát a földjükből. Hozzátették: kártékonyabbak az aszálynál is. Természetvédő szakember szerint az „ősbűnt” ott követte el a varjak ellen az ember, hogy amikor még nem volt védett, irtotta, pedig akkor még zömmel a lakott területeken kívül fészkeltek. Behúzódtak azonban a városokba biztonságot keresve, ahol ráadásul élelmet is találtak az elhagyott, eldobált szemétben. Meg kell tanulnunk együtt élni velük – tette hozzá –, hiszen „sikerült urbanizálnunk őket”, ma már vissza se nagyon lehetne szoktatni a varjakat a természethez: a városokban, falvakban nőnek fel, az ad nekik biztonságot, ott találnak táplálékot.

Közelednek a varjak a siófoki városközpont felé, más hírek szerint már ott is vannak – hallottuk a siófoki képviselő-testület ülésén. Óvodák, iskolák udvarán jelentek meg a fekete madarak, piszkot hagyva maguk után. Ha valaki eltávolítja a fészküket, azt elviszi a rendőr, hangzott el az ülésen és az is, hogy nem teljesen érthető: ha egyszer ilyen nagy számban jelen vannak a város és más települések közterületein is, akkor miért védettek? Összepiszkítják a várost, különösen kellemetlen lehet ez a közelgő turisztikai szezonban, de kénytelenek vagyunk eltűrni – mondta az egyik képviselő, a másik pedig arra emlékeztetett: bezzeg régen egyszerű volt, bizonyos időszakban jöhettek a vadászok és célzott lövéssel „rendezték le” a problémát, ám amióta védett a varjú, nem lehet már kilőni.

Ki téríti meg a több százezer forintos kárukat? – egy éve többek között siófoki és segesdi gazdák kérdezték ezt arra panaszkodva: kiették a varjak a kukoricát a földjükből. Hozzátették: kártékonyabbak az aszálynál is. Természetvédő szakember szerint az „ősbűnt” ott követte el a varjak ellen az ember, hogy amikor még nem volt védett, irtotta, pedig akkor még zömmel a lakott területeken kívül fészkeltek. Behúzódtak azonban a városokba biztonságot keresve, ahol ráadásul élelmet is találtak az elhagyott, eldobált szemétben. Meg kell tanulnunk együtt élni velük – tette hozzá –, hiszen „sikerült urbanizálnunk őket”, ma már vissza se nagyon lehetne szoktatni a varjakat a természethez: a városokban, falvakban nőnek fel, az ad nekik biztonságot, ott találnak táplálékot.

A védekezés pedig azért sem egyszerű, mint azt a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságától megtudtuk, mert a varjúfélék intelligensek, gyorsan tanulnak, így a rendszeres felügyelet nélküli, kiszámítható riasztási módok szinte kivétel nélkül hatástalanok, csak a kombinált, állandó őrzés mellett kivitelezett riasztás lehet hatásos.