Hamarosan hivatalosan is 120 centi lehet a felső maximum, jelentette be Molnár Béla, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) főigazgatója azon a szerdai siófoki konferencián, melyen arra emlékeztek: 150 éve nyitották meg a Sió-zsilipet.

A siófoki zsilip néhány hete zárva, a Balaton átlagvízszintje szerdán 119 centiméter volt, de ha ennél magasabb volna, most a Duna áradása miatt akkor sem lehetne szó vízeresztésről – hallottuk a tanácskozáson. Molnár Béla arról is beszélt: tíz centinyi vízoszloppal jelentős többlet tartalékolható a mederben. – A költségeket is figyelembe kell venni az ország teherbíró képessége miatt – figyelmeztetett Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár. – Közös gondolkodásra, vitákra van szükség.

Több feltétele is van a magasabb vízszinttartásnak – szögezte le a szerdai siófoki konferencián Molnár Béla, az OVF főigazgatója. Egyrészt a zsilip és a Sió-csatorna rekonstrukciója, másrészt egyes parti területeken a csapadékvíz-elvezetők és egyéb rendszerek magasabb vízálláshoz igazítása. Készül egy számítógépes modell is, melynek segítségével a vízügy gyorsabban tud reagálni, beavatkozni. – Mindezek megvalósulása esetén többé nem fordulhat elő olyan nyár, mint a tavalyi, amikor kritikusan, már a turizmust is veszélyeztetve csökkent le a vízszint – így Molnár. – Egy éve elkezdődött a Kis-Balaton vízvédelmi rendszerének kiépítése is. Ennek révén a keszthelyi medencében is olyan lehet a vízminőség, mint a siófokiban. S nagyobb vízmennyiséget is tudunk tárolni.

Százötven éve a déli vasút bevédése miatt lett sürgető a zsilipépítés. Balázs Árpád siófoki polgármester arra emlékeztetett: a Sió-csatorna és Siófok története már csak ezért is összefonódott. Hiszen éppen százötven éve, a szabályozási munkáknak köszönhetően jelenhettek meg az első hirdetések Siófok-fürdőt népszerűsítve; ettől kezdve számít Siófok fürdőhelynek.
1863. október 25-én adták át és nyitották meg az akkor még fa szerkezetű Sió-zsilipet. 1892-93-ra készült beton műtárgy, majd a bővítése és a háború utáni helyreállítása után 1946-ban maga Tildy Zoltán köztársasági elnök mondott beszédet, amikor újra átadták, nagyjából már a mai formájában. Felújítása a 2014 és 2020 közötti uniós támogatási ciklus egyik tervezett projektje.

Varga György, az OVF szakértője nem először osztotta meg a nyilvánossággal azokat a számításokat, amelyek arra figyelmeztetnek: a Balaton a század második felére, végére lefolyástalan tó lehet. Csökken az éves csapadékösszeg, nő az átlaghőmérséklet a vízgyűjtő területen, szárazodást mutatnak az adatok. A hozzáfolyás csökkenése Varga szerint egyenesen mellbevágó mértékű, ehhez hozzájárul az előrejelzéseket is meghaladó hőmérséklet-emelkedés és a belőle következő intenzívebb párolgás is. A elmúlt száz évben csak az utóbbi években fordult elő, hogy néhány esztendőben már negatív lett a tó vízmérlege, azaz több víz távozott, mint amennyi érkezett. Csökkenő vízkészlet, átlagvízmélység, vízfelület – vázolta fel a hosszú távú jövőt. Az idei szezon miatt azonban nincs mit aggódni: az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) hathavi előrejelzésével számolva őszre sem csökken 101-104 centi alá a Balaton vízszintje. Ha ennél szárazabb időjárással kalkulálnak, akkor is számolhatnak 92-97 centis őszi vízállással. Mindez annak köszönhető, hogy az idén az első öt hónapban 70 százalékkal több csapadék hullott a sokévi átlaghoz képest.