Lehet hogy legális, de nem normális, hogy a Balaton ökológiai egyensúlyának fenntartására létrejött nonprofit társaság elektromos halászatot folytasson; teljesen új szemléletű balatoni halgazdálkodásra van szükség, ahol az önkormányzatok beleszólhatnak abba, hogy mi történjen és ahol a horgászok érdeke az elsődleges, vagyis a balatoni horgászturizmusé, a szezonhosszabbításé – Hidvégi József fonyódi polgármester mondta ezt kérdésünkre a balatoni halászat küszöbön álló átalakítása kapcsán. Ahogyan megírtuk, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter leállította a halászatot a Balatonon és szorgalmazta a halgazdálkodás eddigi rendszerének újragondolását, aminek a nyomán beadta felmondását Füstös Gábor, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója.

Hidvégi József szerint kívánatos, hogy a horgászok – a nem olcsó engedély kiváltása fejében – megfelelő mennyiségű halhoz juthassanak. – Az idén ősszel alig fogtak halat – így a fonyódi városvezető. – Az elmúlt években már kevesebb volt a pecáspanasz, de úgy tűnik, az utóbbi időben megint egyre inkább a gazdasági érdekek kerültek előtérbe; nyilván ennek jegyében alkalmazták a halászok az elektromos módszert is, amikor elkábítják a halakat, hogy utána könnyebben ki tudják húzni a hálóval. Sok panasz érkezett a horgászoktól, vízen lebegő haltetemeket láttak, feltehetően ennek az eredménye képpen.

A fonyódi polgármester a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) pénteki siófoki ülésén is szóba hozta a témát, azt kérdezve G. Tóth Lászlótól, a tihanyi limnológiai intézet igazgatójától: mivel a Balaton állapotát gazdasági érdekek is befolyásolják (lásd „halgazdálkodás”), hogyan lehet megtalálni a középutat, hogy a horgásznak, a tó ökológiájának és a fürdőzőnek is jó legyen?
– Ma kevesebb a hal a Balatonban, ez tény – felelte G. Tóth László. – Ennek elsődleges oka az, hogy kevesebb a tápanyag a vízben, mint korábban. Ez pedig a turizmus számára kedvező. Nagy hálóval, busára továbbra is halászni kell, mert még mindig rengeteg van belőle, nagyjából kétezer tonna és fiatal egyedek is akadnak szép számmal, hiszen bizonyított, hogy a Balaton-közeli nevelő tavak leeresztésekor a befolyókon át „beszöknek” a kis busák a Balatonba. A többi hal fenn tudná tartani magát, azaz másféle szelektív halászatra nem volna szükség.

Bóka István, a BFT elnöke lapunknak arról beszélt: egyeztetett az ügyben Fazekas Sándorral és a miniszter határozott véleménye, hogy olyan rendszernek kell felépülnie a Balatonnál, melyben a horgászatnak elsőbbsége van. Bóka szerint a létrehozandó új modellben az államnak és az önkormányzatoknak meghatározó szerepet kell kapni.

A halászat jövője szóba került a Balatoni Szövetség néhány nappal ezelőtti elnökségi ülésén is. Balázs Árpád siófoki polgármester, a szövetség alelnöke azt mondta: nem az önkormányzatok kezdeményeztek változást, a balatoni halgazdálkodási társaság esetleges önkormányzati tulajdonba adásának lehetőségéért senki nem lelkesedett. – Az önkormányzatoknak korábban már felajánlották a tulajdonosi struktúrában való részvételt, de működőképes modellt akkor nem tudtak letenni az asztalra – emlékeztetett Balázs Árpád. – Érdeklődve várjuk, hogy valaki működőképes modellt állítson a tóparti települések elé. Ami bizonyos: a busahalászatot, a haltelepítést, a halőrzést és tavaszi természetes halhullás következtében előkerülő haltetemek begyűjtését, elszállítását a települések nem tartják önkormányzati feladatnak, az ezekkel összefüggő kiadásokat az önkormányzatok nem kívánják átvállalni.

Ami pedig a fonyódi polgármester által felvetetteket illeti: lapunk által megkérdezett, halászati területen jártas szakemberek szerint tizenöt-húsz éve folyt utoljára elektromos halászat a Balatonon.