Mely 3886 négyzetkilométer, vagyis nagyjából Somogy kétharmada, s jelenleg három megyében – Somogy, Zala, Veszprém – 51 partközeli és 128 háttértelepülés – köztük 18 város – alkotja. A balatoni régió kimondottan aprófalvas, a nem közvetlenül tóparti települések átlagos lakosságszáma nem éri el a kilencszázat.

A körzetben 262 ezren élnek, a népsűrűség négyzetkilométerenként 67 fő, mely 38-cal alacsonyabb az országos átlagnál, a legsűrűbben lakott részek Keszthely, Tapolca, Balatonfüred és Siófok környéke, a háttértelepüléseken viszont a népsűrűség nem éri el az ötvenet. Bár az elmúlt esztendőkben a partközeli településeket, ezeken belül is elsősorban a somogyiakat a betelepülés jellemezte, a balatoni régió népessége is folyamatosan csökken, az országos átlagnál nagyobb például a külföldre költözők aránya. Többek között ez az oka, hogy fokozatosan elöregszik a térség, az ott élők ötöde 65 évesnél idősebb, a 15 évesnél fiatalabbak aránya viszont nem éri el a 13 százalékot: a partmenti településeken száz gyermekre 175 idős jut, ami 66-tal több mint az országos átlag. Rontja az átlagot a sok külföldi betelepülő: a legtöbben Németországból és Ausztriából érkeztek, s elsősorban a zalai fürdők környékén, illetve a somogyi partszakasz és vonzáskörzete csendes falvaiban vásároltak ingatlant, akadnak olyan települések, ahol a lakosság több tizede külföldi.

A tóparti településekre a nyári szezonban jellemző a hirtelen lakónépesség-, vagyis a nem turistaként, hanem hosszabb időre odaköltözők számának növekedése: a leginkább Zamárdira: a somogyi kisvárosban a tavasz végétől az ősz közepéig 3,5-szer annyian laknak, mint télen, de Balatonszemesen is megduplázódik a lakosság az idő alatt.

Némi meglepetésre, bár a Balaton és környéke kiemelt turisztikai régió, az üdülőkörzetben élők jövedelmi helyzete rosszabb az országos átlagnál. Átlagosan 1,52 millió forint az éves jövedelem, ami húsz százalékkal alacsonyabb a hazai átlagnál, csak tíz településen – hét veszprémin, egy zalain, valamint Siófokon és Gamáson – fizetnek több személyi jövedelemadót a magyar normánál. Pedig az iskolázottság a zalai és somogyi háttértelepüléseket – itt minden századik lakónak egy osztálya sincs... – leszámítva jobb az országosnál, a tóparti településeken élők ötöde egyetemet vagy főiskolát végzett, igaz a déli parttól távolabb eső falvakban a lakosság 8-9 százalékának nincs nyolc osztálya. Jól áll viszont a beszélt idegen nyelvek tekintetében a régió, minden ötödik ott tud németül, hetedük pedig angolul – az országban másutt mindenütt utóbbit beszélik többen, a térségben azonban az idegenforgalom miatt megmaradt a német dominancia.

A turizmusnak köszönhetően a közvetlen partmenti településeken az országos átlagnál jóval nagyobb a foglalkoztatottság, százból ötvenheten dolgoznak, a háttértelepüléseken viszont messze nem ilyen ideális a helyzet, a parttól öt kilométerre fekvő, ám idegenforgalmi szempontból érdektelen Holládon például százból csak huszonöten, s ez az arány a gazdasági válsággal romlott le ennyire. Utóbbi érezteti a hatását az építkezések számában is: 2006-ban még 300 új üdülő épült a térségben, ez a szám mára a harmadára zsugorodott, az elmúlt tíz évben arányaiban Balatonőszödön és Balatonszemesen épült a legtöbb új ház. A körzet lakóingatlanjainak 45 százaléka található Somogyban, s kevesebb mint negyede Zalában, a tóparti településeken a házak ötödét üdülőként használják tulajdonosaik.

A Balaton már régóta nem aranybánya – mondta felvetésünkre, mely szerint meglepő, hogy az országos átlagnál ennyivel alacsonyabb a térségben az átlagkereset, Brachna János idegenforgalmi szakközgazdász. – A munkaképes korú lakosság elvándorlása leginkább az idegenforgalmat érintette, kevesebb lett a munka és a munkahely, ezáltal az amúgy jellemzően mezőgazdasági jellegű háttértelepüléseken élők számára is kevesebb lehetőséget ad a turisztikai szezon. Helyben viszont nincs elegendő munka, alacsony a foglalkoztatottság, vagyis nincs normális jövedelem, s ez lefelé húzza az átlagot. De a közvetlen tóparti településeken sem olyan rózsás a helyzet, mint ahogyan a laikusok elképzelik: az elmúlt években divatba jött a hűtőtáska-turizmus, vagyis a látogatók egy jelentős része csak személyében van jelen a Balatonnál, nem pedig valós fogyasztóként, azaz a vállalkozásoknál nem jelentkezik érdemi bevétel az ottlétükből.