Pénteken a városnapi ünnepségek kezdeteként nyitották meg a 400 millió forintból kívül-belül korhűen felújított, 1897-ben elsőként épült siófoki villát, mely a város vendégházaként funkcionál a jövőben.

– Képes a magyar a felkapott tengerekre járni, amikor ilyen kincs van a kezünkben; ezt írta Thanhoffer Lajos a 19. század végén a Balatonról, Siófokról – emlékeztetett Balázs Árpád polgármester. – Jobb, mint a tengeri fürdőhelyek – tudatta kortársaival. A villaépítő orvosprofesszor-akadémikus neve kevésbé ismert, pedig ő volt az, aki – hiszen akkoriban Pesten még a német volt a hivatalos nyelv – magyar nyelvű egyetemi tankönyvet írt, az orvosegyetemen bevezette a magyar nyelvű oktatást és betiltotta a németet, s ezzel sok olyan hallgató számára megnyitotta a kaput, akik a nyelvi akadályok miatt nem tudtak addig bejutni.

1919 augusztusa és novembere között Horthy Miklós rendezte be siófoki főhadiszállását a villában, melyet Somogy féltett értékei közé soroltak, pénteken Witzmann Mihály, a megyei közgyűlés alelnöke adta át a polgármesternek az Örökségünk, Somogyország kincse cím rekvizitumait. Miután egyébként a többi balatoni villához hasonlóan ez is szolgált vállalati üdülőként is, a város 18 millió forintért vásárolta meg az ingatlant, mely utoljára főiskolai könyvtárként funkcionált.
– Műemléki igényességű felújítás zajlott le, most újból egy nagypolgári villa miliőjét árasztja a 19. századból – hangsúlyozta Balázs Árpád. – Az önkormányzat cégének, a Balaton-parti Kft.-nek a tulajdona, mely az üzleti célú hasznosítást kapta feladatul. Bérbe nem fogjuk adni, itt fogjuk elszállásolni a város exkluzív vendégeit, ez a vendégház-formula egyébként nemzetközileg ismert a jelentősebb városokban. Jó, hogy akad ezek után Siófokon is ilyen színvonalú vendégfogadó hely.

– Képes a magyar a felkapott tengerekre járni, amikor ilyen kincs van a kezünkben; ezt írta Thanhoffer Lajos a 19. század végén a Balatonról, Siófokról – emlékeztetett Balázs Árpád polgármester. – Jobb, mint a tengeri fürdőhelyek – tudatta kortársaival. A villaépítő orvosprofesszor-akadémikus neve kevésbé ismert, pedig ő volt az, aki – hiszen akkoriban Pesten még a német volt a hivatalos nyelv – magyar nyelvű egyetemi tankönyvet írt, az orvosegyetemen bevezette a magyar nyelvű oktatást és betiltotta a németet, s ezzel sok olyan hallgató számára megnyitotta a kaput, akik a nyelvi akadályok miatt nem tudtak addig bejutni.

1919 augusztusa és novembere között Horthy Miklós rendezte be siófoki főhadiszállását a villában, melyet Somogy féltett értékei közé soroltak, pénteken Witzmann Mihály, a megyei közgyűlés alelnöke adta át a polgármesternek az Örökségünk, Somogyország kincse cím rekvizitumait. Miután egyébként a többi balatoni villához hasonlóan ez is szolgált vállalati üdülőként is, a város 18 millió forintért vásárolta meg az ingatlant, mely utoljára főiskolai könyvtárként funkcionált.
– Műemléki igényességű felújítás zajlott le, most újból egy nagypolgári villa miliőjét árasztja a 19. századból – hangsúlyozta Balázs Árpád. – Az önkormányzat cégének, a Balaton-parti Kft.-nek a tulajdona, mely az üzleti célú hasznosítást kapta feladatul. Bérbe nem fogjuk adni, itt fogjuk elszállásolni a város exkluzív vendégeit, ez a vendégház-formula egyébként nemzetközileg ismert a jelentősebb városokban. Jó, hogy akad ezek után Siófokon is ilyen színvonalú vendégfogadó hely.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Siófok első díszpolgárát, a 90 éves Varga Imrét is a villában köszöntötték, a II. Rákóczi Ferenc által Siófoknak adományozott pecsét másolatával. Kövér László, az országgyűlés elnöke is küldött ajándékot a szobrászművésznek, akinek a kiállítását Glatz Ferenc akadémikus nyitotta meg a Kálmán Imre Kulturális Központban. Ugyanitt este kitüntetéseket is átadtak a 45 éves város és 150 éves fürdőváros ünnepén, majd felkapcsolták az adventi díszkivilágítást a főtéren.

Várostörténeti vetélkedővel emlékeztek a nyugdíjasok

A fürdőhellyé válás százötvenedik és a várossá avatás negyvenötödik évfordulójára várostörténeti vetélkedővel emlékezett a Nyugdíjasok Siófoki Egyesülete. Háromfős csapatok szerveződtek, a könyvtár és a Kálmán Imre Emlékház kínálta a forrásanyagot – tudtuk meg Jánossy Gábortól, az egyesület elnökétől. – Sokan egy kis könyvtárnyit „bogarásztak” át és szinte tudományos alapossággal készültek; a könyvtár főmunkatársa segítette az eligazodást, s vállalta a zsűrielnök szerepét – így az elnök. – Akik vállalták hogy megmérkőznek a kérdésekkel, évtizedekkel a hátuk mögött még tanúi voltak a kezdeteknek, amikor a település magán viselte a letűnt idők nyomait, így még láthatták a Jelinek udvart, Sió áruházat, a régi víztornyot, a Csepel üdülőt és a sort még lehetne folytatni. Aztán együtt örülhettek a várossá válásnak, az épülő, szépülő városképnek. Archív fotó- és filmanyagot is vetítettek a könyvtári vetélkedőn, rácsodálkozva élvezhettük a régmúlt idők épületeit, divatját, s a változásokat napjainkig.
A zsűri döntése alapján végül mindenki helyet kapott a képzeletbeli dobogón. – Nem az volt a cél, hogy ki, kit győz le, hanem megismerni e patinás település történetét; valamennyi résztvevő egy-egy várostörténeti kiadvánnyal gazdagodott – tette hozzá Jánossy Gábor. – Lassan a jubileumi év végére érünk, számos rendezvény mutatott rá, hogy a jövőbe tekintés nem nélkülözheti a múlt felidézését. Mi is ezt tettük.