– a Kodolányi főiskola azóta bezárt siófoki turizmustanszékén is tanító Kovács Péter nem az idei nyárra utal ezzel, hanem tíz balatoni nyár időjárását vizsgáló kutatás eredményét összegzi így.

– Júliusra kiszámolva mindössze 49 százalékos az úgynevezett ideális időjárású strandnap valószínűsége a Balatonnál és ez akkor is „elborzasztó”, ha mi, akik a tó partján élünk, tisztában voltunk a kutatás előtt is az időjárás szeszélyességével – mondja Kovács Péter, akiben több évtizeddel ezelőtt még Böjti Béla, a siófoki viharjelző obszervatórium akkori vezetője ültette el a gondolatot: meg kéne próbálkozni strandmeteorológiai előrejelzéssel. – Maga a kifejezés is Böjti Bélától származik. Folyton zaklatták, mondja meg, a nyár melyik hetében milyen idő lesz, mikorra tervezzék a szabadságot. Ma már, a számítógépes modellek korában ez egyszerűbbé vált, így kezdtem a kutatást még a Kodolányi főiskola siófoki turizmustanszékén, hogy azután most nyugdíjasként értékeljem ki tíz nyár időjárási adatait.

Elvileg meg lehetne mondani, mikor várható ideális strandidő, legalábbis hogy mikor mekkora a valószínűsége. Csakhogy ez a Balaton... – A 2001 és 2010 közötti nyarakat vizsgáltuk, külön a főszezont júniustól augusztusig és egy tágabb időszakot is, májustól szeptemberig; a siófoki meteorológiai állomáson Horváth Ákos és Zsikla Ágota segített sokat ebben – folytatja a Kodolányi extanára. – Ideális strandnapnak azt vettük, amikor legalább húsz fok volt a napi középhőmérséklet és legalább 22 fokos a Balaton vize; a Balaton-átúszás során is ennyi az orvosilag megszabott minimum. Ne feledjük, éppen ez az az időszak, a kétezres évek elejétől, amikor gyakoribbá váltak a szélsőségek, amikor „megbolondult az időjárás”. Kétezerötben húsz, de 2003-ban és 2009-ben negyven ideális strandnap volt a főszezonban Siófokon, május és szeptember öt hónapja között ez 59-nél sosem volt több a tíz év során; 2003-ban volt ennyi, de a következő években, 2004-ben és 2005-ben már csupán 32 és 31!

Meglepő eredményt hozott a kutatás Kovács Péter szerint („annál is bolondabb a balatoni időjárás, mint gondolnánk”), a számok ugyanis kegyetlenül őszinték: 2008-ban például Siófokon júliusban rekordot, 25 ideális strandidejű napot számláltak, a rögtön utána következő, még ugyancsak nyári hónapban, augusztusban azonban már mindössze hármat. Ebből vonjon le valaki következtetést, illetve adjon tanácsot, mikorra tervezze a turista a balatoni nyaralását... – A tíz év alatt a főszezon három hónapjában 63 százalék volt az általunk ideálisnak titulált strandnapok aránya és ez a tendencia 2010 után is folytatódott. Emlékezhetünk, 2011-ben nagyon rossz, esős szezon volt, azután két aszályos nyár jött, különösen a 2012-es, az idei meg tudjuk, milyen: megbolondult...

A siófoki turisztikai szakember szerint mégis fontos a turizmus-meteorológia, mert „a világ évi egymilliárd turistájának a hetven százaléka a meleg, illetve a vízpart kedvéért kel útra, márpedig nekik igen fontos, hogy milyen idő várható.” Kovács úgy véli, két átka van a balatoni turizmusnak, a rövid szezon és a szeszélyes időjárás.
– Az adatainkból is látható, hogy nincs két egyforma nyár a Balatonnál; ez a mi tengerünk igazi arca – összegez. – Ha azt tudjuk csak mondani a turistának, hogy ötven százalék az esélye az ideális strandidőnek, akkor nem biztos, hogy idejön... Nem igaz, hogy a külföldiek ne lennének ezzel tisztában, a német útikönyvek vastagon szedetten írják: szeszélyes, bizonytalan a balatoni időjárás, tehát pontosan tudják, mi a hátránya a Balatonnak az Adriával szemben. Vesszőparipám, hogy ha már a klímán nem tudunk változtatni, tegyünk azért, hogy a turista ha jó idő ígérkezik, Nyugat felől is gyorsabban el tudja érni a magyar tengert! Ez csak egy Sopron-Balatonederics autósztrádával lehetséges. A Fertő-tavon ma már nem lehet vitorláshelyet kapni, a Balatonnál ugyanakkor még bőven akad hely, a nyugati turista Bécs, Burgenland felől nyilván elhozná a vitorlását is, ha akár másfél óra alatt is megtehetné a Bécs-Balaton közötti 195 kilométert, s nem kellene, mint ma, három-négy órát autózni kamionok, teherautók között. Megváltás lehetne ez a Balatonnak, a déli partnak is, a régóta tervezett második komppal. A turizmus alapszabálya: első a vonzerő, második a megközelíthetőség, fontosabb tehát a szolgáltatásoknál is. Anno ugye a déli vasút megépülte után lendült fel a balatoni turizmus...

Az első tanárok egyike volt a siófoki turizmusszakon

Kovács Péternek 1982 óta van „rálátása” a Balatonra, akkor lett a Magyar Rádió Somogy és Zala megyei tudósítója. Később, Siófokra kerülve a helyi televíziót vezette. Ezt követően visszatért végzettségéhez, közgazdásznak: akkor alakult az első, még nem TDM-nek hívott, de ugyanolyan mintájú regionális turisztikai szervezet a Balatonnál, annak lett az ügyvezető igazgatója. A Kodolányi főiskola siófoki turizmus-vendéglátás szakán azután az első tanárok egyike volt, turisztikai alapismereteket tanított, amíg a szak „be nem zárt”.

Ideális strandnapok száma a főszezonban Siófokon (90 napból)
2001 35
2003 39
2005 21
2006 38
2007 34
2009 39
Ideális strandnapok száma Siófokon, tíz nyár összesen
május 10
június 108
július 158
augusztus 164
szeptember 19