addig a több mint hetven tagot számláló nyugat-balatoni társulás egyelőre a hagyományos szemétlerakásra esküszik.

A költségeket valakinek fizetni kell, az az önkormányzati szolgáltató, amelyik annyira nonprofit, hogy folyamatosan mínuszos, vagyis adóbevételből kell kipótolni a veszteségeit, egy-két éven belül ellehetetlenül – ezt Balázs Árpád siófoki polgármester, a kelet-balatoni hulladékgazdálkodási konzorcium vezetője mondta kedden a somi térségi hulladéklerakóban, lapunk kérdésére: ha egyszer egységes állami díjszabásra tér át a hulladékszállítás, akkor a lakosság számára milyen előnyökkel jár a somi létesítmény költségcsökkentést célzó fejlesztése?

Közeli települések, merőben ellentétes jövőkép: míg a somi lerakóban kedden európai szinten is a legkorszerűbbek közé sorolt technológia, az optikai vegyeshulladék-válogató építésének a kezdetét jelentették be (négymilliárd forintba kerül a 38 település által alkotott kelet-balatoni önkormányzati társulás projektje és várhatóan egy év múlva kezd működni), addig a több mint hetven tagot számláló nyugat-balatoni társulás egyelőre a hagyományos szemétlerakásra esküszik és a távoli kaposmérői lerakóba szállítja a szemetét – kis magyar abszurd: mert az a legolcsóbb.

– Jövőre már tizenkétezer forint lesz a vegyeshulladék tonnánkénti lerakási adója, az egyéb költségeket hozzászámítva aki nem lép, az ellehetetlenül – így Balázs Árpád. – A lézervezérelte válogató nyolc frakcióra különíti majd Somban a vegyeshulladékot, az egyik alkotóelemből például fűtőanyag lesz. Óriási mennyiségű hulladéktól szabadítjuk tehát meg a környezetünket, s tizenöt évvel megnöveljük a somi létesítmény élettartamát. Azok a településvezetők, akik hozzánk csatlakoztak, képesek voltak belátni, hogy ez a jövő. Nem hittünk azoknak, akik szerint nem kell ilyen válogató, vagy nem ilyen kell. A lakosság is érzékelni fogja, hogy a mi területünkön az önkormányzatoknak nem kell pluszpénzt a rendszerre fordítani, tehát a rezsicsökkentésnek is az egyik pillére lesz a válogatómű.

Ahol az elszaladó költségekkel nem bír a szolgáltató – vetítette előre a siófoki városvezető –, ott az önkormányzatoknak kell ezt majd kipótolni. – Nem minden település ilyen „gazdag”, de amelyik az, annál is lehetne jobb helye a pénznek. Az állam nem véletlenül veszi át az irányítást a szektor fölött úgy is, hogy megvásárolja a korábban külföldi tulajdonú szolgáltató társaságokat, így az AVE-t is. Azt tehát, hogy mennyiből lehet kijönni, pontosan látni fogja az állam, vagyis várható, hogy nem tolerálja, ha valahol ennél drágábban végzik a hulladékkezelést. Ott majd nyilván előáll azzal, hogy „itt vagyok én, az állami szolgáltatómmal, megcsinálom kisebb költséggel”.

A nyugat-balatoniak ellenben kételkednek benne – legalábbis így nyilatkozott lapunknak nemrég Schmidt Jenő tabi polgármester, társulási alelnök –, hogy a többmilliárdos beruházás amortizációs és működtetési költsége valóban kisebb lesz, mint a lerakási adó. Schmidt szerint ráadásul miközben az a cél, hogy kevesebb válogatatlan hulladék képződjön, a szelektív szemét értékesítésének ma alig van még piaca. A nyugat-balatoni önkormányzatok által gründolt szolgáltató, a Pelso-Kom Kft. egyébként nullaközeli eredménnyel dolgozik, ezt a tabi városvezető így indokolta: – Új céget alapítottunk, úgy, hogy ismertük a hatósági árat, így a költségeket is ehhez tudtuk igazítani. Káefténk a kétszeri rezsicsökkentést és a díjbefagyasztást is kibírta. Megfordult a gondolkodás, mostantól a bevétel a fix, nem a költség. Persze, le kell mondani róla, hogy igazgatóhelyettes üljön az irodában egymillió bruttóért, s le kell mondani a busás osztalékról...

2001 óta tojta az aranytojást

Aranytojást tojó tyúknak titulálta néhány éve Lenkey Tibor somi polgármester a lerakót községe számára. Som szemétdíját 2001 és a lerakónyitás, 2010 között befagyasztották, 2010 után pedig mindössze ingatlanonként évi száz forint volt a díj. Ennek most vége? – kérdeztük a polgármestertől, annak kapcsán: jön a mindenkire egységesen vonatkozó állami szemétdíj. – Bárhogy is lesz, egyenlegünk pozitív – felelte. – Ingatlanonként 2001 óta 304 ezer, csak 2010 óta 100 ezer forintot spóroltak a somiak. Munkahelyek jöttek és jönnek is még létre, adóbevételünk is csak tovább nő a fejlesztéssel.

Nyugat-balatoni szelektívgyűjtés, kezdeti döccenőkkel

„A szelektív hulladékgyűjtés még el sem kezdődött, máris megbukott. Június 25-én már a negyedik alkalom volt, hogy a szelektív járat teljesen kimaradt. Van szelektív gyűjtés vagy nincs? (pecás Balatonkeresztúrról)” – kaptuk az olvasói sms-t nemrég. A balatonfenyvesi képviselő-testületi ülésen is felvetődött hasonló, Fodor József, a nyugat-balatoni Pelso-Kom Kft. ügyvezetője válaszul türelmet kért új cégének. Lapunknak pedig Keresztúrral kapcsolatban azt mondta: van szelektív gyűjtés, sőt, egyre növekvő aktivitással működik. A Balaton-parti településeken májusig havonta egyszer, az üdülési a szezonban kétszer gyűjtik a zsákokat. GPS nyomkövető segítségével kísérik figyelemmel járműveik útját, amennyiben valahol elmaradt a szállítás, a lehető leggyorsabban pótolják.