Hasonló értékmentést képzel el, mint ahogyan közös buszozásuk alkalmával a miniszterelnök és a főpolgármester is rábukkant a minap egy megóvandó fővárosi épületre.

– Mondjuk úgy, hogy én magam buszoztam a siófoki kenyérgyár felé és eszembe jutott, hogy meg kellene menteni – így Pártényi Gyula. – Hogy nem is jár arra a busz? Majd fog, főleg, ha valóban megépül az, amit terveznek a sportcentrum mellé: sportcsarnok, munkacsarnok, kézilabda-akadémia.

Kiveszik a védendő épületek sorából, elbontják az 1955-ben épült kenyérgyárat, sportcsarnokot és parkolót építhet a helyére a siófoki kézilabdaklub – ahogyan megírtuk, így döntött áprilisi ülésén a város képviselő-testülete. Ezáltal (központi támogatás híján) lemondott arról az elképzelésről is, hogy megépüljön a 320 fok tudományos és kulturális központ a hajdani gyár átépítésével.

– Hatvanhárom építész adott be annak idején tervet, több mint harmincmillió forinttal díjazták a legjobbakat a kiírók – emlékeztetett Pártényi Gyula a 320 fok három éve lezárult pályáztatására. – Valahány tervező egyetértett abban, hogy a kenyérgyár megtartandó érték. A jobbnál jobb pályamunkákat még kiállításra is vitték, ország-világ előtt felhívta rá Siófok a figyelmet, hogy van egy védett épület, amit meg akar tartani továbbfejlesztve. Ne bontsuk hát most el, amúgy is nagyon kevés a védendő épület a városban.

Az építész azt javasolja: az önkormányzat tegye közzé a tervezési programot, váljék világossá, mit vár az építtető és ehhez igazodva a tervezők készíthessenek pályamunkákat arra, miképpen lehetne az elképzelt funkciókat megvalósítani a kenyérgyár-épület felhasználásával. – A sportcsarnokon kívüli kiszolgáló létesítmények kialakíthatók lennének benne – véli. – De akár még egy kenyérgyári múzeum, egy étterem is. A bontás árából akár ki is jöhet az átalakítás. Jól járna a város, az építész szakma, s a beruházó is, mert megmentenének egy védett épületet, új funkciót adva neki.

Pártényi Gyula számít a város és a kézilabdaklub jóváhagyására is, de maga is felkérné kollégáit, hogy aki érdeklődést mutat a téma iránt, küldjön az e-mail címére egyetértő véleményt, nyilatkozatot a bontás nélküli variációt megerősítendő: pagyula@yahoo.com.

S hogy mit szól mindehhez az önkormányzat, arra érdeklődésünket követően Kolumbán Tünde városházi sajtóreferens azt felelte: „A város építtetőként nem jelenik meg a projektben. Az önkormányzat a területet adja a klub kezelésébe. A sportcsarnok megépülése egyébként akkor lesz reális, ha a kézilabdaklub nyer a TAO-pályázaton. A város Pártényi Gyula véleményét, kérését továbbítja a kézilabdaklub felé.”

Nem jöttek a várt állami milliárdok

Szenzációs pályamunkák születtek; olyan emblematikus épület jöhet létre, amilyenhez fogható nem épült az elmúlt évtizedekben – mondta a három évvel ezelőtti eredményhirdetéskor Juhász László, a 320 fok projekt vezetője.
– Sajnos, hazánkban még ritkaság, pedig a világban bevett szokás: megszűnő ipari épületeket terveztetnek át; a siófoki önkormányzat most ilyenbe fogott – fogalmazott ugyanakkor Fegyverneki Sándor országos főépítész. – A bírálat során fontos szempont volt, hogy a kenyérgyárat, a gyárépületet mint ihlető gondolatot őrizzék meg a tervezők.
A régiós támogatási keretből akkor 1,4 milliárd forint állt rendelkezésre a hat-hétmilliárdos beruházás megvalósítására, a város egymilliárd forintot áldozott (volna) rá. A projekt azonban végül nem került a kiemelten támogatott állami beruházások közé.