Élbolyba aligha kerül a megyénk 2020-ra, de hogy ha nem akarjuk továbbra is a húzórégiók benzingőzét szagoltatni, legalább a leszakadást meg kellene állítanunk. Ami minden releváns gazdasági mutatóban sereghajtásra kényszerít: csökkenő lakosságszám, kedvezőtlen elvándorlási tendenciák, az országos átlagot meghaladó munkanélküliség, romló egy főre jutó GDP-mutató, szerénykedő tőkevonzási képesség, alacsony innovációs aktivitás. Mindez kiváló természeti, turisztikai, termőhelyi, agrár-élelmiszergazdasági adottságok között. Az ország legerdősültebb megyéje eladja vagy elfűti a fát, és ezzel elfüstöli a jövőjét. Ezen változtathat a következő hét év.

A 2014-2020. közötti időszak megyei tervezésének utolsó fázisában már látni a lehetőségek körvonalait. Nem az égből pottyantakét, hiszen ilyenre aligha várunk, a sávolyi MotoGP-pálya-szerű lottóötös álmok gyorsan szétrebbenhetnek manapság, és negyvenmilliárdos kőröshegyi völgyhíd sem épül minden dimb-domb között. Mi várható tehát? Mi és hol épül? Miután az elmúlt hét évben bármi épült – lenézett szökőkúttól a példaszerű szuperkórházig – az 97-98 százalékban Európai Uniós forrásból lett, ahová jut forrás, ott lesz munkahely, infrastruktúra, fogyasztás, fiatalság, élet, ahová nem jut, ott a település túlélése könnyen a külföldi migráció honvágyán múlhat majd. A fentit megközelítő magas arány az elkövetkezőkben is várható, bár gyakrabban találkozunk majd a visszatérítendő támogatás fogalmával is, ami hét éven belül akár kettő-háromszor is megpörgetheti maga körül a gazdaságot.

Somogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) és az ágazati operatív programok támogatásával olyan foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciókat támogat, melyek önkormányzati fejlesztésként a helyi vállalkozások versenyképességének növelik, a mezőgazdasági termékek feldolgozottsági szintjét javítva, s hozzájárulva az élelmiszeripari termékek eredményesebb piacra jutásához. Foglalkoztatás-barát fejlesztéseket történnek majd elsősorban kis- és középvállalkozásoknál, ennek fókuszterületei az agrár- és élelmiszeripar, a faipar, a turizmus, az energetika és a kutatásfejlesztési tevékenységek lesznek. Az ernyőprojektek mellett a munkaerő-mobilitást szolgáló közlekedésfejlesztések várhatók.

A megyei ernyőprojektek között a megyei gazdaságfejlesztési szervezetre hétmilliárdot költenének, 400 milliós forrással megyei agrár- és élelmiszergazdasági piacszervező egységet terveznek, a faipari foglalkoztatás bővítésére 150 milliós tervet, a turisztikai fejlesztési és programkoordinációs irodára 300 milliós, az energia ügynökségre 100 milliós, az innovációs paktumra 250 milliós elképzelést írtak.

A foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók 6,2 milliárdos megyei keretét kistérségenként kezdték tervezni, de járásonként is csoportosítják. Barcs térségében a legnagyobb, 1,5 milliárdos keretű projekt. Az ipari park meglévő területét a volt Kemikál területén bővítenek befektető bevonásával, a volt fűrészüzemet- parkettagyárat újraindítanák, a Mészégető utcai iparterületen, ahol a Dráva Tej és a Dráva Coop üzemei működnek, hatékonyságot erősítenének, tevékenységi kör bővítéssel. A város 225 millióért a városgazdálkodási tevékenységet bővítené kertészeti, növénytermesztési és erdőgazdálkodási tevékenységgel, termékfeldolgozással. A járásban Babócsa az önkormányzati gyümölcsöskertet kívánja fejleszteni, és a termálvíz-hasznosításra építve, gyógyvízzé nyilvánítással, ásványvizet is palackozna, ezt 85 milliós forrásigénnyel.

A térségben Barcs, Babócsa, Homokszentgyörgy, Ötvöskónyi, Péterhida erdészeti szolgáltatói gép- és eszközbeszerzést terveznek, 22 különböző fejlesztéssel. Ugyancsak a Rinya-Dráva Szövetség a gazdája hat különféle mikrovállalkozás-fejlesztésnek: iroda-, műhely-, raktárfelújítást tervez Somogytarnóca, autószalon-kibővítést szervizzel Barcs, pelletgyártóüzemet Babócsa, tároló fatermék összeszerelő üzemet Segesd, iparos- és barkács kereskedőház fejlesztést Barcs.
Csurgón 635 millió projekt a növénytermesztésre és állattenyésztésre alapozott élelmiszer-előállítás fejlesztését tervezik, sajtkészítéssel, vágópont-létesítéssel, 35 ezer kilogramm sertéshús és 136-137 ezer liter tej, 13-14 ezer kilogramm sajt éves kapacitással. Az ipari park közművesítésére 450 milliós tervet írtak. A faaprító- és tömbösítőüzem 100 milliós, a szárító- és savanyítóüzem 150 milliós elképzelés. Az térségben az iharosi gyümölcsfeldolgozót 550 millióért fejlesztenék.

A siófoki járásban, balatonföldvári kistérségben 500 milliós tervet szőttek a helyi termék piacra segítésére. Helyi termelésen alapuló önkormányzati gazdálkodást tervez 110 millióért Ságvár, Som és Nyim. Siófok 280 milliót költene az ipartelep közművesítésére. Balatonszárszón fedett piacot, Zamárdiban őstermelőit létesítenének. Balatonszárszóra négy kkv bevonzásával élelmiszerfeldolgozó-központot, Ságváron ipari parki fejlesztést álmodtak meg.

Marcaliban logisztikai központ 900 milliós tervét készítették el, 390 milliós a fahulladék-hasznosítás elképzelése, a térségi terményfelvásárlásra koordináló szervezetet alapítanának 78 milliós kerettel. Mesztegnyőn húsmarha-vágópontot, Böhönyén 200 millióért zöldség-gyümölcs csomagolóhelyiséget építenének, egyedi márkajelölésre alapozva.
A kaposvári járásban 700 milliós az önellátó falvak projektje, helyi kertészeti termeléssel és feldolgozással. Kadarkúton és Somogyjádon iparterületet, Nagybajomban 406 milliós emufarmot alapítanának, míg a bárdudvarnoki Bárdok Útja Egyesület 240 milliós tervet álmodott meg a családi, környezettudatos, önfenntartó modell létrehozására.

A tabi járásban 1,2 milliárdos a Koppány-program biogáz-üzemmel, Törökkoppány fafeldolgozóban, őshonos baromfi tájfajta programban és csirkevágópontban, Szorosad a fűrészüzem újraindításában gondolkodik. Zics a Startmunkában (erre sokan építenek) tésztagyártás, tojásfeldolgozás, kertészet területén léphet, és 380 milliós tervet írt a zöldség-gyümölcs és fűszernövények termelése, feldolgozása, sertéshízlalás és -vágás, feldolgozás témakörében. Tabon 700 milliós iparizóna-bővítés a Flextronics mellett, 300 milliós piactér és 50 milliós látvány-pálinkafőző van a tervek között. A térség és lovas kocsis turisztikai szolgáltatásrendszert is kidolgozott 40 milliós kerettel.

Nagyatád 1,9 milliárdos iparterület-fejlesztést álmodott meg, Ládobon ugyanez a terv 100 milliós kerettel.

A fonyódi járásban a lengyeltóti gyümölcsfeldolgozóra 294, a somogyvári vágópont 298, a fonyódi piactér -és vásárcsarnokra 450 milliós, Somogybabodon közösségi és piactérre 18 milliós tervet írtak a települések. Balatonbogláron a gazdasági övezetet fejlesztenék 250 milliós igénnyel. Látrányban 20 milliós gyümölcsfeldolgozót terveznek.
E tervek a 22 milliárdos keretet jócskán túljegyezték, de ágazati operatív programokban is kaphatnak lehetőséget. A teljes egészében megyei koordinálású keret 52 milliárdos, az ágazatiakkal összesen a 10,5 ezer milliárdot is meghaladják.