Ennek, valamint a turizmusra költött fejlesztési források várható – s a kormány programja szerint támogatandó – bővülésének köszönhetően nemcsak idehaza, hanem a határokon túl is ugrásszerűen megnőhet a tó kedveltsége, ismertsége, s emellett a befektetők, majdani vásárlók szempontjából a jelenleg meglehetősen alacsony – és alulértékelt – ingatlanárak is kedvezhetnek a piac fellendülésének.

Nemzetközi összehasonlításban tényleg jó áron lehet nyaralót venni a Balatonnál, hiszen a felmérések szerint frekventált üdülőövezetben akár 165 ezer forintos négyzetméterenkénti árért lehet ingatlant találni, ezzel szemben a két legismertebb európai édesvízi üdülőparadicsomban, a Garda-, illetve a Bodeni-tónál 360-ezer–2,6 millió forint között mozog ez az összeg. Ahogyan a külföldi – nyugat-európai, illetve orosz és ukrán – nyaralóvásárlók körében felkapott horvát, román, montenegrói és spanyol tengerparton is kétszer-négyszer drágábbak a négyzetméterárak, mint a magyar tenger partján.

– Való igaz, lehet egy ilyen irányú kifutása a tónak – mondta Sinka József, a Sevax Ingatlan Zrt. vezető értékbecslője –, ám azért ez a 165 ezer forintos ár csalóka. A Balatonnál a vízparttól való távolságtól és az ingatlan minőségétől függenek az árak, s ez az összeg nagyjából egy középkategóriás házra lehet igaz. Még a nyugati medencében, Balatonmáriafürdőn is kétszázezer forintnál kezdődik egy jó állapotú, vízparti nyaraló négyzetméterára, nem beszélve a legfelkapottabb helyekről, mint a siófoki Arany- vagy Ezüstpart, valamint az északi part panorámás részei, ahol akár háromszázezret is elérheti az ár.

Sinka József azzal viszont messzemenőkig egyetértett, a felfutáshoz komoly beruházásokra és szemléletváltásra van szükség.
– Azt az ideérkező turisták és vevőjelöltek már most is megerősítik, érezhető a pozitív változás – magyarázta –, ám ez nem elegendő. Olyan kulturális és szabadidőközpontokra van szükség, melyek meghosszabbítják a szezont. És infrastrukturális beruházások, melyek növelik a komfortérzetet. Sajnos sok önkormányzat megörökölte például a vízpartig húzódó telkeket, melyek helyett sétányokra lenne szükség.

A tónál már most is megjelentek külföldi befektetők-vásárlók, a nyugati medencében például Hévíz és Zalakaros közelsége miatt oroszok és ukránok. Nyugati érdeklődőből egyelőre kevesebb akad: a rendszerváltás után sokan vásároltak közülük balatoni nyaralót, ám jelentős részüknél nem váltotta be a reményeket, s most próbálnak szabadulni ingatlanjaiktól.
– Egy új réteget kellene megszólítani – vélekedett Sinka József. – El kellene gondolkodni például a környezetbarát motorcsónak és jet-ski engedélyezésén, legalább kijelölt, elkerített területeken, ahogyan ezt a nyugat-európai tavakon is megoldották. Komoly lehetőség rejlik a vitorlásturizmusban is, persze ezeknek a csoportoknak az idecsábításához tőkére és luxusberuházásokra van szükség.

A nívó emelése érinti természetesen az ingatlanokat is, a jelenlegi épületállomány jelentős része ugyanis nem kelendő a fizetőképes vevőjelölt-réteg számára.
– Megnőttek az igények, a többség elvárja a wellness-szálló nívót – állította Sinka József. – A vásárlók a minőséget keresik, illetve a romosabb épületeket jó telkeken, ahol maguk építenek újat. A hetvenes-nyolcvanas évek sátortetős ingatlanjai csak nehezen, áron alul adhatóak el, s bizony sokszor csak szerkezetváznak kellenek.

Egyelőre olcsóbb a Balaton a vetélytársaknál
Hely Vendégéjszakák/év Külföldi vendégek aránya (%) Ingatlanár/m2/Ft
Bolgár tengerpart 13,7 millió 82 330–420 ezer
Egyiptomi tengerpart 142 millió nincs adat 275 ezer
Horvát tengerpart 59 millió 93 607 ezer
Montenegrói tengerpart 8,9 millió 90 480–725 ezer
Román tengerpart 3,8 millió 5 250–300 ezer
Spanyol tengerpart 303 millió 72 320–570 ezer
Balaton (kiemelt üdülőövezet) 5 millió 25 165 ezer
Bodeni-tó (Németország) 18,8 millió 9 1,1 millió
Garda-tó (Olaszország) 38,7 millió 60 360 ezer–2,6 millió