az intézményeknek a jövőben több millió forintot ki kellene fizetniük, hogy egyáltalán működhessenek.

Bár az illetékesek szerint a felnőttképzési törvény nyelviskolákra vonatkozó része csak akkor lép életbe, ha a elkészül a jogszabályhoz tartozó szabályozási rendelet, ám a szakemberek úgy vélik, a törvény szeptember elsejével már hatályos, s benne foglaltak alapján a hazai nyelviskolák nagy része jogellenesen működik. A jogszabály ugyanis akkreditációhoz köti a működési engedélyt, az engedélyeztetési eljárást levezénylő testület még fel sem állt, ahogyan a szakértői csoport sem alakult meg, melynek el kellene bírálnia a beadványokat.

– Eddig csak akkor volt szükség akkreditációra, ha a képzőhely államilag támogatott képzésre akart pályázni – mondta az egyik somogyi nyelviskola vezetője –, vagyis az engedély nem minőségi feltételekhez volt kötve. Ám azoknak az iskoláknak, melyek csak helyben tartottak tanfolyamokat, felesleges volt megszerezniük a négy évre szóló, s többszázezer forintba kerülő minősítést.

A jövőben – illetve, mivel a törvény már életbe lépett, hivatalosan már most is – minden nyelviskolának és magántanárnak szüksége lesz a működéshez akkreditációra. Ám nem csak ez váltott ki felháborodást a képzőhelyek tulajdonosai között, a tervezetbe ugyanis bekerült a kötelező letét is, melyet a bevétel hat százalékában, de minimum kétmillió forintban határoztak meg, hogy egy esetleges csőd esetén legyen miből kifizetni a tanfolyamokra beiratkozottakat – ezt egy helyi, csak az adott településen működő intézmény képtelen kigazdálkodni.

– Az a baj, igazából nem is tudjuk, mekkora összegről lesz szó – jegyezte meg Pfundt Szilvia, a kaposvári Happy End Nyelviskola vezetője. – A letét állítólag kétmillió, fogalmunk sincs, hogy ebbe majd beletartoznak-e a programakkreditációk, melyekből állítólag majd öt darabbal kell rendelkezni intézményenként. S azt is hallottam már, hogy a kft.-knek, mint amilyenek mi is vagyunk, még pluszban hárommilliót le kell majd tenniük.

– Ez bizonyos szintig össze lehet rakni rá a pénzt, csak éppen az egekbe kell hozzá emelni a tanfolyamok, nyelvórák számát – folytatta egy másik somogyi nyelviskola vezetője. – Ami persze azt jelenti, hogy a nyelvtanulás és -tudás, melyben amúgy is messze le vagyunk maradva az uniós átlagtól, a tehetősek kiváltsága lesz. Amúgy az indoklás nevetséges: mondjon valaki akár egyetlen példát is, amikor egy nyelviskola úgy húzta le a rolót, hogy hoppon maradtak a tanfolyamra járók. Egy nyelvi képzési hely nem utazási iroda...

Az intézményvezető szerint a letét sokkal inkább a piac központilag vezérelt átalakításához szükséges, mint ahogyan az akkreditáció, s az ezzel járó költségek is. Ilyen összegeket ugyanis csak a legnagyobb nyelviskolák tudnak majd kifizetni, vagyis hivatalosan csak ők indíthatnak hirdethetnek majd meg tanfolyamokat, s ami fontosabb, ők pályázhatnak az állami forrásokra. Ami nem kevés, legutóbb uniós forrásból 12,5 milliárd forintos nyelvtanfolyam-program indult, melyen ugyan több mint 150 cég nyert, ám az eddig kiosztott nyolcmilliárd több mint fele alig tucatnyi cégnél landolt. Akik persze saját erőből nem tudnak több tízezer embert oktatni, így alvállalkozóként bevontak kisebb nyelviskolákat, akiknek a jelen feltételrendszer mellett a jövőben sem jut majd másfajta lehetőség, mint nyomott áron „bedolgozni” a nagyoknak.

– Olyan lesz minden, mint az építőiparban – kesergett a somogyi nyelviskola vezetője. – A nagyok pályáznak, elnyerik a nagy pénzeket, a feladatot leosztják a kicsiknek, persze leveszik a saját hasznukat, amiért semmit sem kell csinálniuk. S ahogy a magyar viszonyokat ismerem, az egész utófinanszírozással történik majd, azaz a kis intézményeknek kell meghitelezniük a terembérletet, az oktatók bérét, vagyis folyamatosan bent áll majd a pénzük valamilyen tanfolyamban.

– Már ez az uniós pályázat is érdekesen zajlott le – tette hozzá Pfundt Szilvia. – Mi még azt sem tudtuk, minek kell megfelelni, amikor már megvolt öt nyertes... Nem mellékesen, jól hangzik a 12,5 milliárdos program, csak éppen a nagy érdeklődés miatt 16 fős csoportokat indítottak, ami igencsak megkérdőjelezi a hatékonyságot, nálunk például maximum hatan lehetnek egyben.

További értetlenséget váltott ki a nyelvoktatással foglalkozókból, hogy az új szabályok szerint szaknyelvet mostantól nem nyelvtanár, hanem csak az adott szakma képviselője oktathat. Vagyis orvosit szakápoló vagy orvos, jogit jogász, gazdaságit közgazdász.
– Eddig diplomás tanároknak kellett tanítaniuk – mondta a Happy End Nyelviskola vezetője –, akiknek természetesen megvolt az ehhez szükséges képzésük, melyet folyamatosan ellenőriztek. Mostantól hivatalosan egy felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező szakember oktathat, ám a tanítás szakma, azaz hiába beszél jól valaki egy nyelvet, nem biztos, hogy át is tudja adni a tudását.

A nyelviskolák vezetői többsége úgy véli, a rengeteg követelmény teljesen ellehetetleníti az intézményeket, s hogy ne kelljen bezárniuk, sokan biztosan megtalálják majd a kiskapukat. Az interneten szakmai fórumokban máris több javaslat olvasható, az egyik szerint a céget Szlovákiában kell bejegyeztetni, s online nyelvtanfolyamokat kell meghirdetni. Persze az órákat továbbra is normálisan megtartanák, csak éppen konzultáció megjelöléssel az esetleges ellenőrzések miatt...