Párizsi, kockasajt, zsíros hús és a tipikus, agyoncukrozott tea. Bárki, aki valaha volt már kórházban, emlékszik ezekre a vissza-visszatérő, unalmas és íztelen ételekre. A nemzetközi felmérések arra is rámutatnak: a betegek a kórházi menü 30-40 százalékát nem eszik meg, vagy egyszerűen kidobják. A napi kórházi norma ma nem éri el az ezer forintot.

Ez változhat, ha hatályba lép a jobb minőségű kórházi kosztot előíró közétkeztetési rendelet. Már laborvizsgálatok és étlapok is igazolták, hogy a menzákon túl sok a levespor, illetve az ételízesítő, a nyersanyag-felhasználás viszont elégtelen. Az új táplálkozás-egészségügyi rendelet tervezete szerint a kórházban fekvő betegeknek biztosítani kell tíz nap átlagában négy adag zöldséget vagy gyümölcsöt, legalább fél liter tejet vagy tejterméket, és három adag gabona alapú élelmiszert – kötelező jelleggel. A rendelet nagy lépés lehet az egészséges táplálkozás felé. Tervezete szerint tíz nap alatt legalább hatszor kellene húst, egyszer halat, tízszer teljes kiőrlésű gabona alapú élelmiszereket, és minimum kétszer olajos magvakat kapniuk. Most a majdani előírások 60 százalékát tudják biztosítani az intézmények.

Abban egyetértenek a szakértők, hogy gabonafélékre, gyümölcsökre, zöldségre, húsra, halra, tejtermékekre vegyesen van szükség, attól függően, kinek, mit enged meg az egészségi állapota. Tejtermékekből inkább a savanyított változatot ajánlják, a felvágottak helyett előnyben részesítenék a zöldség-, húskrémeket a konyhán. Ezzel kikerülhetnék a felvágottak „E-betűit”, amire aligha van szüksége egy gyógyuló szervezetnek.

– Alapvetően jó minőségű, tápláló ételt kellene a betegeknek adni, tehát nem a legolcsóbb párizsit, nem a hidrogénezett növényi olajat tartalmazó margarint, vagy a gyorsfelszívódású fehérkenyeret és kiflit – tájékoztat Heszberger Edina, dietetikus, táplálkozás-szakértő. – Oda kell figyelni, hogy ne a kismézet, és kislekvárt adják estére vagy reggelire, mert üres kalóriaként hasznosul a szervezetben; fontos lenne a több, jó minőségű zöldség, esetleg gyümölcs.

A szakértő szerint az is lényeges, hogy a zöldséglevesek ne porokból, hanem valódi, ízgazdag zöldségekből készüljenek, hogy a főzelékekben több legyen a zöldség, és ne csak a sűrítésből álljon, mert a liszt az olcsó. Nagyobb hangsúlyt fektetne az ételek ízére, küllemére. Az étel ne attól legyen ehető, hogy sós vagy cukros, hanem mert érezni lehet az adott alapanyagok valódi, természetes ízét.

– A kórházakban is példamutatásra lenne szükség – állította a szakember. – Az embereket ezzel lehet leginkább nevelni, ez vonatkozik a táplálkozásra is: ha meg akarjuk tanítani őket egészségesen étkezni, meg kell valósítani azt a gyakorlatban is, hogy lássák: ami egészséges, az igenis finom, és milyen más ízei vannak az ételeknek, ha valódi, jó minőségű alapanyagokból készülnek. Odafigyelésre lenne szükség, hogy a beteg egészségi állapotának érdekeit tudják nézni, és ne az szabja meg az alapanyagok minőségi összetételét, hogy mennyi a napi keretösszeg – fűzi hozzá Heszberger Edina. – Sajnos a konyhai nagyüzemnél nagyon kevés egészséges dolgot lehet megvalósítani, mert ott mindig az egyszerűségen van a hangsúly.

Az azonban biztos, a cél az, hogy az ellátott egye meg az ételt, mert azzal is hozzájárul az egészségi állapotának javulásához, ugyanis a szervezet azokból a tápanyagokból építkezik és gyógyul, amelyeket az étkezések alkalmával az emésztőrendszerünkbe juttatunk.