Százhúsz ország rangsorában Zimbabwe, Haiti és Banglades után a magyarok minősítik a legrosszabbnak az életminőségüket. Az 50-64 éves magyar férfiak átlagos élettartama ma rövidebb, mint 1930-ban volt. A 2000-es évek elejéhez képest több mint kétszeresére emelkedett hazánkban a nélkülözők aránya, egyre nő a szegénység. Sajnos, nem tapasztaljuk, hogy a politikának az volna a legfontosabb, hogy ezek a siralmas statisztikáink javuljanak.

Pedig ha némileg jobban állnánk e nehezen vitatható mutatók terén, dehogy zavarna, hogy – amint az Fejér megyéből kiszivárgott, a fideszes választókerületi elnökök enyhe nyomására – a képviselő-testületekben jár most körbe a rezsicsökkentést támogató aláírásgyűjtő ív (Somogyban a megyei közgyűlés és Siófok már „kipipálva”), s a legfrissebb: következnek a munkahelyek (emlékeztetőül, 1989-ben a „négyigenes” népszavazás egyik követelése éppen az volt: ki a politikával a munkahelyekről!).

Dehogy akadnánk ki ennyire a trafikmutyin, legyintenénk is tán, ha a tagadásözön és a „baloldalozás” után kiderül, mégiscsak előbb a fideszesek „nézték át” a pályázatokat (pár órával az ezt bizonyító hangfelvétel nyilvánosságra kerülése előtt még bőszen hazugozták párttársai a bilit borító szekszárdi fideszes képviselőt). Dehogy firtatnánk, hogyan maradhat a helyén ezek után a szekszárdi polgármester, vagy az állami dohány zrt. vezetője.

Százhúsz ország rangsorában Zimbabwe, Haiti és Banglades után a magyarok minősítik a legrosszabbnak az életminőségüket. Az 50-64 éves magyar férfiak átlagos élettartama ma rövidebb, mint 1930-ban volt. A 2000-es évek elejéhez képest több mint kétszeresére emelkedett hazánkban a nélkülözők aránya, egyre nő a szegénység. Sajnos, nem tapasztaljuk, hogy a politikának az volna a legfontosabb, hogy ezek a siralmas statisztikáink javuljanak.

Pedig ha némileg jobban állnánk e nehezen vitatható mutatók terén, dehogy zavarna, hogy – amint az Fejér megyéből kiszivárgott, a fideszes választókerületi elnökök enyhe nyomására – a képviselő-testületekben jár most körbe a rezsicsökkentést támogató aláírásgyűjtő ív (Somogyban a megyei közgyűlés és Siófok már „kipipálva”), s a legfrissebb: következnek a munkahelyek (emlékeztetőül, 1989-ben a „négyigenes” népszavazás egyik követelése éppen az volt: ki a politikával a munkahelyekről!).

Dehogy akadnánk ki ennyire a trafikmutyin, legyintenénk is tán, ha a tagadásözön és a „baloldalozás” után kiderül, mégiscsak előbb a fideszesek „nézték át” a pályázatokat (pár órával az ezt bizonyító hangfelvétel nyilvánosságra kerülése előtt még bőszen hazugozták párttársai a bilit borító szekszárdi fideszes képviselőt). Dehogy firtatnánk, hogyan maradhat a helyén ezek után a szekszárdi polgármester, vagy az állami dohány zrt. vezetője.

Ha jobban élnénk, a politika sem zavarná össze annyira a fejeket, hogy hírportálunk kommentelője egyszerre védje meg a vasútijegyár-emelést és a rezsicsökkentést.