Internetes akciós ajánlatok tucatjával bombázzák naponta a pihenést tervező, vagy arra még csak nem is gondoló polgárt; a jelek szerint a 67 százalékos kedvezmény a plafon, e fölé nem megy senki, de már a 40-50 százalékos árleszállítást hirdető akciók is gyanúsak...

E közben a hazai szállodai szektor a hosszú telet is nyögi, nem éppen szívderítőek az eddigi forgalmi adatok, ráadásul a március 15-i hosszú hétvége jóformán a csőddel volt egyenlő, hiszen példának okáért a siófoki Azúr Hotelben kétszázötvenen mondták le a foglalást az ítéletidő miatt. A húsvétban a balatoniak reménye is, igaz, az időjárási előrejelzések semmi jóval nem kecsegtetnek. – Az 50-60 százalékos kuponos akciózás tönkre teszi a piacot, valamiféle összefogásra, a szakma egységes akaratára volna szükséges ez ellen, de nagyon sokan kényszerből vágnak bele, a „kevés is jobb, mint a semmi” alapon – magyarázza Hoffmann Henrik siófoki szállodaigazgató, a balatoni regionális TDM-szövetség elnöke, arra is figyelmeztetve, hogy ilyen mértékű akció olvastán feltétlenül érdemes utánanézni: biztosan ugyanazt kapja-e a vendég ennyi pénzért, mint ha teljes árat fizetne.

Internetes akciós ajánlatok tucatjával bombázzák naponta a pihenést tervező, vagy arra még csak nem is gondoló polgárt; a jelek szerint a 67 százalékos kedvezmény a plafon, e fölé nem megy senki, de már a 40-50 százalékos árleszállítást hirdető akciók is gyanúsak...

E közben a hazai szállodai szektor a hosszú telet is nyögi, nem éppen szívderítőek az eddigi forgalmi adatok, ráadásul a március 15-i hosszú hétvége jóformán a csőddel volt egyenlő, hiszen példának okáért a siófoki Azúr Hotelben kétszázötvenen mondták le a foglalást az ítéletidő miatt. A húsvétban a balatoniak reménye is, igaz, az időjárási előrejelzések semmi jóval nem kecsegtetnek. – Az 50-60 százalékos kuponos akciózás tönkre teszi a piacot, valamiféle összefogásra, a szakma egységes akaratára volna szükséges ez ellen, de nagyon sokan kényszerből vágnak bele, a „kevés is jobb, mint a semmi” alapon – magyarázza Hoffmann Henrik siófoki szállodaigazgató, a balatoni regionális TDM-szövetség elnöke, arra is figyelmeztetve, hogy ilyen mértékű akció olvastán feltétlenül érdemes utánanézni: biztosan ugyanazt kapja-e a vendég ennyi pénzért, mint ha teljes árat fizetne.

– Több szállodás el van adósodva (nem egy balatoni hotel tulajdonosa már most is egy bank, mely üzemeltetőt keresett, hogy ne álljon kihasználatlanul – a szerző), sokan közülük devizában és nincs más választásuk. Az ilyenek nemcsak az eredeti ár esetenként több mint a felét engedik el a bevételt hozó vendég reményében, hanem még a kuponos cégnek is fizetnek jutalékot, akár 10-15 százalékot is.
Hoffmann szerint a válság előtti időszakban felfutó hazai szállodafejlesztés túllőtt a célon, jóval nagyobb arányban bővült a kapacitás, mint a turisták száma.

– A válság kitörése után volt némi vendégszám-csökkenés, az utóbbi egy-két évben már újra bővül a turizmus akár a Balaton partján, akár másutt, csakhogy a Balaton körül például ma kétszer több szállodai szoba várja a vendéget mint például egy-másfél évtizede, a turisták számának bővülése azonban ezt nem követi ilyen tempóban. S nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a szektor versenyképessége hazánkban igen alacsony: magas az áfa, drága a rezsi, ezért aztán alapvetően drágák a szolgáltatások is.

A siófoki szállodavezető azt az elvet vallja, hogy inkább legyen kevesebb vendég, de nem száll be az árversenybe. – Egy „normális” árban a tartalékképzés is benne van – így Hoffmann Henrik. – Egy szállodát tíz, maximum tizenöt évente fel kell újítani, a szolgáltatásokat bővíteni kell. Ám ha valaki belekerül a negatív árspirálba, az már aligha jön ki onnan. Hiszen ha ma hatvanhét százalékos kedvezménnyel adja a szobát, akkor holnap hogyan áll vissza az eredeti árra? Ahhoz, hogy ezt megtehesse, szolgáltatásbővítésre volna szüksége, ám a minimálár erre nem nyújt fedezetet. Ezért tiltakoztam én mindig az ilyen mértékű akciózás ellen.
Igen szerény évük lesz az első három hónap, valamint az előfoglalások alapján, jegyezte meg egy gárdonyi szállodás. Egy nagy szállodai csoport mindkét pécsi egységét „takarékra” (értsd: szezonálisra) állította. A siófoki Azúr Hotel értékesítési- és marketingigazgatója, Sternóczky Balázs is amondó: a húsvétban és az ahhoz kapcsolódó iskolai szünetben bízhatnak, már csak azért is, mert stagnál a néhány éve még virágzó konferenciaturizmus is.

Vendégszeretet?

Az informálódással, a tájékozódási lehetőségekkel jóval kevésbé voltak elégedettek a külföldi turisták, mint a szállással, vagy a környezettel – derült ki a Magyar Turizmus Zrt. egy hónapja publikált, tavaly nyáron készített balatoni vendégelégedettség-felméréséből. A határainkon kívülről a régióba érkezők bankautomatát hiányoltak leginkább és parkolókat, továbbá sokaknak feltűnt, hogy hadilábon állunk az idegen nyelvekkel.

E közben a Világgazdasági Fórum elnevezésű svájci szervezet a napokban hozta nyilvánosságra felmérését: arról kérdezték a külföldi látogatókat, hogy a helyiek melyik országban fogadják őket legszívesebben. Osztályozniuk kellett a vendégszeretetet, azt például, hogy ha egy turista útbaigazítást kér, mennyire készségesen segítenek neki. Magyarország leszerepelt: a vizsgált 140 országból a 116. helyet szerezte meg Tanzánia mögött és Dánia előtt. A külföldiek szerint e szempontból Izland és Új-Zéland a világelső.