– Ő volt a párom! – mutat fél órával a kezdés előtt a színfalak mögött Fekete Pálné Czimbalmos Józsefre; a régi „öregeké” a színpad a műsor első felében, nagy a készülődés a körükben. – Józsi az egyetlen alapító, aki ma is színpadra lép.
– Emlékszel? „Ki-ki-ki-ki-ki-ki-ki! Komámasszony, gyere ki, de tyuhajja! – így Czimbalmos.
– Hát hogyne emlékeznék! – jön a felelet Feketéné Kláritól. – „Nem lesz néked addig párod, míg a mustrát el nem járod, tyuhajja!”

– Abban az időben a néptáncon kívül más nemigen akadt – réved vissza fél évszázadnyit a 68 éves Czimbalmos József. – Már a balatonszabadi táncosok között is ott voltam 15 évesen, Kelemen István, a későbbi balatonos alapító együttesében. Az 1988-as minősítő után szálltam ki. Két lányom is táncolt a Balatonban. Ma is sorolom az alapítók névsorát, Geiger, Gründner, Mészáros, Slemmer, Resovszky, Vajdáék, Molnár Jancsi és a többiek – ez volt a „dániai mag”, oda mehettünk először nyugati fellépésre. Abban az időben erdélyi táncokat kevésbé jártunk, koreográfusunk, Együd Árpád a somogyi táncokon kívül a szatmári, perőcsényi üvegest és sarkantyúst, a nagykónyi és a huszár verbunkot szorgalmazta.

– A nyolcvanas években alakult meg az első utánpótlás csapat, egyre több fiatal jött, akkoriban került Siófokra Szigeti Angéla és vele megosztottuk a vezetésüket; a lányok voltak az enyémek, az övé a párosok – viszi tovább az emlékezést Fekete Pálné, aki hű maradt a tánchoz: a mai napig a siófoki mazsorett együttes vezetője. – Az első somogyi táncház is a mi nevünkhöz fűződik, 1977-ben Lengyelfi Miklós rendezését a televízió is rögzítette; berzencei táncokat jártunk.

– Az meg ott az öreg, elnyűhetetlen Fátyol – köszönti az amúgy rangidős Czimbalmos a korban sorban utána következőt, Fátyol Ferencet.
– 1965-ben hetedik osztályos voltam, akkor tartottak egy néptánctoborzót, és nagyon megragadott, ahogyan Együd Árpád értett a fiatalok nyelvén – így az idősebbik Fátyol; pásztorbotoló az ünnepi produkciója a később természetesen szintén balatonossá lett fiával. – Nekünk ő egy „isten” volt, aki táncolt a kezei alatt, az mind ezt mondja. A néptánctól ma sem szakadtam el, a kiliti városrészben van egy nagyon lelkes amatőr társaság, a Szőlővirág együttes, azt vezetem. Amúgy manapság is sokan kérdik tőlem, hogy néptáncosnak adják-e a gyereküket. Mindig azt felelem, hogy nyugodt szívvel, hiszen csupa jót tanulnak: együvé tartozást, tartást és kultúrát.

Leith Károly számára duplán különleges ez az ünnepi gála: elárulja, hogy most először lesz színpadon együtt, egy produkcióban, a rábaközi táncokban a feleségével és két leányával. Szabóné Gelencsér Ilonán látszik, de nem is titkolja, hogy nagyon izgul; pedig mióta a balatonszárszói iskola igazgatója, újra rendszeresen táncol a falu együttesében. Tamás Lóránt aranyműves mester meg azt újságolja büszkén: jó ötlet volt annak idején megalakítani a Balatoni Bt.-t (értsd: baráti társaságot) a kiöregedőkből, meg azokból, akik ilyen-olyan okokból (gyerek, továbbtanulás) már nem tudták vállalni a próbákat és fellépéseket a „nagy” Balatonban. – Nem csak úgy táncikálunk, komoly, egyedi koreográfiáink vannak, Szigeti Angéla és Papp Károly nemcsak a „nagyokra” meg az utánpótlásra, hanem ránk is figyel. Mi leszünk most a nyitó szám, szilágysági táncokkal.

– Nézd már, a női vécé előterében borotválkozik! – mordul rá valaki Sikentáncz Szilveszterre.
– Mert csak itt van tükör – érkezik a felelet az Állami Népi Együttes korábbi szólótáncosától, a hivatásos táncosokká lett egykori balatonosok egyikétől (társa, Karé Árpád három hónapos észak-amerikai turné után „esett be” direkt a fél évszázados gála kedvéért a Kálmán Imre Kulturális Központba). Szilveszter nem titkolja, hogy Papp Károly „ihletésére” felvételizett 1998-ban hivatásos táncosnak. – Karcsi mentalitása ragadt rám, egyre jobban érdekelni kezdett a tánc. Tizenegy év után, 2009-ben azért fejeztem be, mert már inkább saját koreográfiákon törtem a fejem.
Az ötszörös aranysarkantyús táncos saját együttesének művészeti vezetője, a fóti népművészeti középiskolában néptáncot tanít, szakmai vezetője Európa egyik legnagyobb folklórfesztiváljának, a százhalombattainak – ízelítő abból, amivel ma foglalkozik. Azt mondja, megtiszteltetés, hogy a gálaműsor második része előtt ő köszöntheti az ötven éves Balatont.