„A turisztikai szakma több évtizedes elvárása teljesülhet a turizmusról és vendéglátásról szóló önálló törvény megalkotásával – áll a szaktárca válaszában, melyet arra a kérdésünkre küldtek: hogyan áll a törvény előkészítése és mit tartalmaz a társadalmi vitára bocsátandó tervezete, azok után, hogy egy éve a kormány „visszadobta” az akkori jogszabálytervezetet?

– Jelenleg a törvény hiányából adódóan nincsen a turizmus jelentőségét megfogalmazó, alapdefiníciókat lefektető, a turizmus működésének struktúráját megállapító szabályozás. A koncepció előkészítése még zajlik, hamarosan kezdődhet a széles körű egyeztetése.”

A tárca szerint „több önkormányzat felismerte már, hogy érdemes az idegenforgalmi adót a turizmus rendszerébe visszaforgatni, ugyanakkor kiemelt jelentőségű, hogy ennek általános érvényt szerezzünk.” Lehet ezek szerint olyan település, ahol például ebből a pénzből működtetik az óvodát?

A helyhatóságok jelenleg minden beszedett kúrtaxaforint után 1,50 forint állami kiegészítést kapnak. Brachna János szakközgazdász szerint az idegenforgalmi adó turisztikai célokra fordítása egy kisebb településen nem egyértelmű, ott, ahol az óvoda fenntartása, a közvilágítás működtetése is komoly feladat. Ahogyan már megírtuk, a turisztikai desztináció menedzsment szervezetek (TDM) a kúrtaxabevétel megosztását szerették volna elérni az „elbukott” korábbi jogszabálytervezet előkészítése során. Úgy vélik, nyugati mintára az új turizmus-irányítási rendszert az üdülők által befizetett plusz adóból kell működtetni. – Javaslatunkban figyelembe vettük a települések egyre nehezebb anyagi helyzetét is – így Hoffmann Henrik, a balatoni regionális TDM-szövetség elnöke. – Nem azt mondjuk, hogy „ide a pénzt”, értelmes osztozkodásra is hajlandóak lennénk, azzal együtt, hogy az önkormányzatoknál maradó idegenforgalmi adóbevételt szerintünk is csak meghatározott célra lehessen költeni. Mi még abban is benne lennénk, hogy költsék közvilágításra, oktatásra, de utóbbi esetben például azzal a kompromisszummal, hogy néhány osztályfőnöki óra része legyen a turizmus is. Az viszont a minimumalku lenne részünkről, hogy a Tourinform-irodák fenntartását, a szakemberek bérét ne pályázatokból kelljen állni, hanem a kúrtaxaforintokból.

A háromezer-kétszáz önkormányzatból egyébként csak hatszáz szed idegenforgalmi adót, s a toplista első ötvenjéhez folyik be a hazai kúrtaxabevétel fele. De Siófok költségvetésének is csak néhány százaléka ez, 200 millió forintos tétel. Balázs Árpád siófoki polgármester szerint városa nemhogy a kúrtaxabevétel mértékéig, hanem jóval nagyobb arányban költ évente az idegenforgalomra, a vendégfogadás körülményeinek kulturáltabbá tételére. Ugyanezt állítja balatonföldvári kollégája, Holovits Huba is, ott ez 45 millió forintnyi helyben beszedett idegenforgalmi adót jelent, az állami kiegészítéssel kerekedik ki 110-120 millió forintra.

– Csak az idei fejlesztéseink túllépik ezt az összeget – így a földvári polgármester. – Hiszen egy üdülővárosban az infrastruktúrát fejlesztő beruházások is javarészt a turizmust, a vendégforgalom növelését célozzák. Vagy elég, ha csak az ingyenes strandokra fordított kiadásainkat említem. Természetes a Balaton partján, hogy arra törekszünk: minél nagyobb összegeket tudjunk a turizmus szolgálatába állítani és nem pedig innen elvenni. Azon lehet vitázni, hogy ki diszponáljon a beszedett kúrtaxa fölött, én amondó vagyok, hogy maradjon a felhasználása a jelenlegi, jól ellenőrizhető, közfelügyelt rendszerben, azaz ne kerüljön el az önkormányzatoktól.

– Ki az, aki az egyre szűkülő bevételeiből nem igyekszik minél többet a települése rendbetételére költeni? – fogalmazza kérdésbe Dorogi Sándor balatonszárszói polgármester azt, hogy várhatóan ezúttal is a részletszabályozáson múlik minden, vagyis azon, hogy a leendő turizmustörvény mit ért majd idegenforgalmi célú felhasználáson. – Egy Balaton-parti településen a kátyúzás, a vízpart rendbetétele, a strandok fenntartása is „turizmus”. Szárszón húszmillió forintnyi kúrtaxát szedünk be évente, ez egészül ki harmincmilliós állami hozzájárulással.
„Fontos kérdés a turisztikai desztináció menedzsment szervezetek (TDM) működési kereteinek meghatározása” – ezt is írta válaszában az NGM, arra a kérdésünkre azonban nem felelt, hogy kaphatnak-e vagy sem részesedést a kúrtaxabevételből.