tudja minden vendég, hogy a korsó sör az négy decit jelent, miként a „feles” is csak négy cent”. Így reagált egy siófoki vendéglős az egyik hírportál friss balatonivendéglátás-elemzésére, melyben azt írják: az ár maradt, csak az adagok csökkentek, így például négy decisre „ment össze” a söröskorsó.

Nagy divat az országos sajtóban idén nyáron a szocreál idők, meg a kilencvenes évek balatoni vendéglátásának összehasonlítása a maival. Való igaz, ahogyan írják, ma már elég egy-két negatív bejegyzés egy étteremről a facebook-on, s máris iparkodhatnak, hogy visszaszerezzék a renomét...
Az ellenőrző hatóságok se „hagyják békén” ráadásul ilyentájt a tóparti vendéglősöket, ahogyan egy balatonfenyvesi büfés megjegyezte: hiába, ők vannak most „műsoron”, ilyenkor minden más szektort hanyagolnak, az elmúlt hétvégén ugyanannak a szervnek pénteken a megyei, szombaton a fővárosi ellenőrei kopogtattak be, s miközben a vendégsereg a lángosára és sörére várt, velük kellett foglalkozni.

Rendszeresen megjelennek újabban fegyveres hatósági emberek is, akik a bútorok mögött a falat is végigvilágítják, hol találnak eldugott, zárjegy nélküli italokat – erről egy északi parti kocsmáros panaszkodott, a déli oldalon az elmúlt héten az új online-pénztárgépekre utaztak a revizorok. Az „eredmény”: öt nap alatt négyszáz kereskedőnél, szolgáltatónál, vendéglősnél vizsgálták az onlinekassza szabályos működtetését, és ötödüknél találtak szabálytalanságot; hetvenöt esetben szabtak ki mulasztási bírságot. S ha már a témánál vagyunk: továbbra is akad olyan balatoni vendéglős, aki hosszú hónapokkal ezelőtt megrendelt kasszájára vár. Egy siófoki vállalkozó azt mondta lapunknak: ezek szerint mintha nem jól sikerült volna belőni azt a határidőt (tudniillik április végét), ameddig a beígért ötvenezer forintos állami támogatást igénybe lehetett venni. E közben – tette hozzá – az a helyi forgalmazó cég, aki két különböző kasszára szóló megrendelést is visszavonatott vele az elmúlt fél évben, nyilván hozzájut a maga jutalékához...

A balatoni vendégváró persze elsősorban idén nyáron is az eget kémleli, mely eddig a kelleténél többször komorult el. A tavaly nyárinál legalábbis bizonyosan gyakrabban. – Így aztán a legtöbb vállalkozó eddig alacsonyabb forgalomról számol be, éppen olyanról, mint az időjárás: egyszer süt, aztán meg esik – összegzett kérdésünkre Kertész Rezső, a Kisosz Somogy megyei társelnöke. – A legutóbbi hétvége szombati kiemelkedő forgalma sem tudta kompenzálni a hétfőt vagy a szombatot követő borúsabb vasárnapot, ebben persze főleg a közvetlen vízparti egységek érintettek. Nehéz alkalmazkodni ehhez személyzettel és árukészlettel egyaránt. A fő probléma persze leginkább az, amit már például Hévízen is tapasztalni: egyre több vendéglő kínál 980 forintos napi menüt, a magyar vendég pénztárcájához igazodva. Ezzel önmagában nincs gond, ám kérdés, hogy hosszú távon fenntartható-e egy üzlet ebből, illetve úgy, hogy évek óta nincs mód árrésjavításra...

Lángos és hal: amiben a déli part jobban teljesít

Az északi part „tarolt”, délről csak a balatonszemesi Kistücsök került föl, igaz első helyen a Magyar Konyha szaklap legfrissebb top tízes étteremrangsorára. Árnyalja a képet, hogy két veszprémi egységet is balatoninak vettek, amivel vitatkoznánk csöppet. És még egy aranyos megjegyzés tőlük: a toplistás balatonfüredi Sparhelt bisztrót senki se keresse föl, mert jelenleg zárva van...

A Magyar Konyha listázta a legkülönb balatoni halsütödéket és lángossütőket is. E téren a déli part már jobban teljesít: bár a legfinomabb halat Balatonalmádiban sütik, top tízbe fért két balatonszemesi, illetve egy-egy siófoki, balatonlellei és fonyódi halsütő is (és Halas Karcsi Zamárdiban, ő már smafu? – a szerző). Az újság ítészei hiába kóstolták körbe a tavat, lángos kategóriában ők sem találtak jobbat a tavaly már hasonló címeket elnyerő siófok-széplaki Lángos büfénél.